2013. június 10., hétfő

17. fejezet: Igazság

17. fejezet: Igazság

Ada:
Mikor felkeltem egyből Zayn arcát láttam magam előtt. Mit keres ő itt? Megfordultam, hogy kimásszak az ágyból a másik oldalon, de mikor megfordultam Harry arcát láttam. És ő mit keres itt? Nem csoda, hogy ilyen szűkös helyem van. Hárman alszunk egy ágyban. Ráadásul mind a ketten fogják a derekam és magukhoz húztak. Most hogy másszak ki innen? Mikor sikertelenül próbáltam kibújni a kezeik közül feladtam és felültem úgy, hogy még mindig fogták a derekam. Erre a hirtelen mozdulatra mindkét fiú kinyitotta a szemét.
-Jó reggelt álomszuszékok! Mit kerestek az ágyamban? – néztem rájuk viccesen. Válaszul csak egy mosolyt kaptam mindkettő fiútól. – Na mi van? Elvitte a cica a nyelvetek? – próbálkoztam még egyszer. Erre már Zayn-ből kitört a nevetés.
- Örülök, hogy ilyen jó kedved van már reggel. – nagyon megkönnyebbültem, hogy nem hozta fel a tegnap estét.
- Azt hiszem én még alszok – szólalt meg a másik oldalamról Harry is.
- Na azt már nem, mivel az én szobámba aludtatok ezért nincs délig alvás – mikor Harry nem reagált csak lehunyta a szemét, fogtam magam és lelöktem az ágyról. Én és Zayn csak szakadtunk a röhögéstől miközben Harry csak szentségelt. Nagy nehezen visszamászott az ágyra. A nagy huppanásra bejött Louis.
- Ti képesek voltatok hárman szexelni? – nézett ránk megjátszott felháborodással – kár tagadni. Rajta kaptalak titeket az ágyban. – ezen még jobban elkezdtünk nevetni, de most már Harry is csatlakozott hozzánk. Miután mindenki bejött a nevetésre és a zajokra Louis elmesélte nekik is, hogy rajta kapott minket az ágyban.
- Benned pedig Harry óriásit csalódtam. Nem hiszem el, hogy megcsaltál. Ilyen nincs. – először nem értettem, de aztán leesett és még jobban szakadtam. Jézusom, hova kerültem? Miután lenyugodtak a kedélyek lementünk reggelizni. Naná, hogy én csináltam reggelit. Niall azzal érvelt, hogy istenien tudok főzni pedig még csak rántottát csináltam neki. A többiek csak bólogattak. Nem tudom, hogy ők honnan tudják hisz még egyiknek se főztem. Na mindegy. Azért megcsináltam én a reggelit. Omlettet csináltam és ahogy láttam mindenkinek nagyon ízlett. Jó érzés volt ahogy néztem a srácok, hogy habzsolják az ételt. Mint akik még életükbe nem ettek. Niall vagy 3-szor kért repetát. Nem is értem, hogy képes ennyit enni egy ember. Nekem 1 tál kaja elég egész napra. Miután befejeztük a reggelizést Harry mondta, hogy neki dolga van és ezzel el is ment. A srácokkal pedig leültünk a tévé elé és néztünk egy vígjátékot.
Harry:
Nem akartam mondani a többieknek, hogy Ashley- hez megyek mert akkor biztos elkezdenek kombinálni, hogy megint összejöttünk. Pedig erről szó sincs csak le akarom állítani a csajt. Elegem van a fenyegetőzéseiből, de erről nem szándékoztam tájékoztatni a srácokat mert a végén még megtépik. Sose bírták Ashley-t. Látszik, hogy Ada a teljes ellentéte. Míg Ashley romlott egy nőszemély csak magára gondol, addig Ada tiszta és ártatlan, nem csak hírnév miatt barátkozik velünk és ezt nagyon tisztelem benne. Nem sok ilyen ember van mostanában körülöttünk. Mikor odaértem a házhoz nagyot sóhajtottam majd kiszálltam. Mikor bekopogtam és Ashley kinyitotta az ajtót láttam a szemén, hogy meglepődött. Mégis mire számított? Arra, hogy majd szó nélkül hagyom a fenyegetéseit?
- Harry Drágám. Meggondoltad magad? Rájöttél végre, hogy nem tudsz nélkülem élni és hogy az a tyúk csak egy kis kaland semmi más? Én megértettem volna. nem kellett volna emiatt szakítanod velem. Nyugodtan lefeküdhettél volna vele. – undorodva néztem egykori barátnőmre. Tényleg azt hiszi, hogy azért jöttem mert vissza akarom őt szerezni? Melyik bolygón él ez? nekem már akkor se kéne ha ő lenne az utolsó nő ezen a földön. Legfőképpen azért mert sértegeti egyfolytában azt a lányt akit szeretek és ezt nem fogom hagyni.
- Nem azért jöttem, hogy kibéküljünk Ashley, csak szeretném közölni veled ha még egyszer fel mersz hívni feljelentelek zaklatásért és ha fenyegetőzöl akkor is. Hagyd békén Adát. Ő vele soha nem lenne egy éjszakás kalandom mert nála jobban még életemben nem szerettem senkit. Még az életemnél is jobban szeretem őt. Érted? – néztem rá egyre dühösebben. Láttam rajta, hogy ő is nagyon dühös, de nem érdekelt. Nem bírom tovább elviselni.
- Te szemétláda. takarodj innen. Soha többet nem akarlak látni – gondolom azt hitte, hogy ettől majd elszégyellem magam, de azt nagyon bebukta. Nem fogom hagyni, hogy még egyszer manipuláljon.
- Boldogan megyek. Szia. – ezzel ott hagytam az idegesen sápítozó lányt. Nagyon megkönnyebbültem és remélem, hogy hatott a fenyegetés mert ha nem az biztos, hogy akkor megyek a rendőrségre. Nem fogom hagyni, hogy sértegesse vagy fenyegesse Adát. Azt már nem.
Ada:
Miután vége lett a vígjátéknak Zayn kicsit felhívott a szobámba, mert azt mondta, hogy beszélni szeretne velem valami fontos dologról. Kíváncsi voltam, hogy mit szeretne, hogy nem meri a srácok előtt mondani. Mikor beléptünk a szobába becsukta az ajtót és leült az ágyra. Mutatott maga mellé, hogy üljek én is le. Miután leültem Zayn belekezdett.
- Ada szeretném ha elmondanád mit álmodtál az éjszaka – pont erre a témára nem számítottam. Mér pont erről szeretne beszélni? Nincsen valami jobb témája?
- Erről nem szeretnék beszélni – mondtam lehajtott fejjel. Éreztem, hogy a könnyeim lassan kicsordulnak  a szememből.
- De én szeretném tudni. Kiskorodban történt valami? Bennem megbízhatsz. Esküszöm nem fogom elmondani senkinek. Szerintem te is megkönnyebbülsz ha már nem kell egyedül viselned ezt a terhet. Nem? – nézett bele mélyen a szemembe. Végül is igaza van. Talán megkönnyebbülök. Olyat tettem amit azelőtt soha. Elmondtam neki mindent anyám megöléséről, apám zaklatásáról, az intézetről, Dottie-ról aki megkeserítette az életem és elmondtam neki mi történt velem azóta, hogy eljöttem az intézetből. Zayn nagyon megértő volt. nem szólt egy szót se csak hallgatott és nekem most pont erre volt szükségem. egy barátra aki csak hallgat és nem mond semmit. Nem csinált semmit csak magához ölelt és megnyugtatóan simogatta a hajam. Azt hiszem ez nekem többet ért most minden szónál. Megnyugtatóbb volt mintha előadott volna egy regényt, hogy ő mennyire sajnálja és ő ezt pontosan tudta, hogy mire volt most szükségem. Ezt soha nem fogom elfelejteni Zayn-nek. Ő lett a leges legjobb barátom. Benne bízom meg a legjobban. Ezzel a gondolattal aludtam el a karjai között. Azt hiszem ég soha nem éreztem magam ekkora biztonságba mint most.

2 megjegyzés: