18. fejezet: Laza nap

18. fejezet: Laza nap

Másnap mikor felébredtem Zayn már nem volt mellettem. Kicsit megkönnyebbültem, hogy végre el tudtam mondani valakinek, hogy mi történt velem régen és hogy mi miatt nem tudok senki felé könnyen megnyílni. Annyira jól esett, hogy Zayn megért, nem erőltette, hogy olyanokat is elmondjak amit nem akarok. Türelmesen megvárta míg magamtól mindent elmondok. Nagy nehezen felkeltem az ágyból és bementem a fürdőbe. Épp vetkőztem le, hogy lezuhanyozzak mikor Harry kopogás nélkül bejött. Teljesen ledöbbenve álltam a fürdő közepén egy szál bugyiban. Harry ugyan így állt csak az ajtóban. Gyorsan magamra tekertem a legközelebbi törülközőt. 

- Ő Harry kimennél? - kérdeztem már egy idő után mikor láttam, hogy nem nagyon akar onnan elmozdulni.

- Jaj ne haragudj. Itt sem vagyok - ezzel megkönnyebbülésemre ki is fordult és becsukta maga után az ajtót. Amint az ajtó becsukódott gyorsan ráfordítottam a kulcsot. Mér pont Harry-nek kellett bejönnie? Ez az én szerencsém. Gyorsan lezuhanyoztam és lementem a konyhába mert már nagyon éhes voltam. Amint beléptem a konyhába Harry-vel találtam szemben magam. Ahogy ránéztem rögtön eszembe jutott a fürdő szobai jelenet. Ennek hatására a fejem kezdett vörösebb árnyalatot ölteni.
- Még egyszer ne haragudj, hogy rád nyitottam a fürdőben. Nem számítottam rá, hogy valaki más is fent van ilyen korán - kezdett el magyarázkodni. Látszott rajta, hogy ő is nagyon zavarban van.
- Nem történt semmi, csak légy szí legközelebb kopogj. Rendben? - miután ezt megbeszéltük leültünk reggelizni. Tükör tojást csináltam mind kettőnknek mert már olyan rég ettem. Az illatra megjelent Niall is és szép lassan a többiek is. Mindenkinek csináltam majd jóízűen leültünk enni.
- Mit csináljunk ma? - kérdezte reggeli után Louis.
- Nem kell ma mennetek sehova? - kérdeztem mert amióta itt lakom mindig mentek valahova. Szinte mindig egyedül voltam a házban és csak este felé jöttek haza a fiúk. Ezért is lepődtem meg, hogy most reggeli után nem mennek rögtön próbára vagy egy interjúra.
- Nem. Kaptunk most két hét szabadságot - mondta nagy mosollyal az arcán Zayn. - Szóval egész nap itthon fogunk boldogítani.
- Legalább nem leszek egyedül - mosolyogtam vissza rá.
- Mi lenne ha üvegeznénk? - vettette fel az ötletet Louis. Mindenki beleegyezően bólogatott és már kezdődött is a játék. Először az üveg Harry-n állt meg.
- Felelsz vagy mersz? - kérdezte Louis.
- Merek - mondta Harry, mire Louis szélesen elvigyorodott.
- Vetkőzz le és fuss körbe a ház körül kétszer - Harry felállt és elkezdett vetkőzni. Nem is zavartatta magát, hogy én is ott vagyok. Mikor már teljesen meztelen volt fogta magát és kirohant. Nem is tudom, hogy mér lepődtem meg ennyire, hiszen Harry nem az a szégyenlős típus, bár nem tudom, hogy mit csinálna, hogy ha megjelenne meztelenül valamelyik újságban. Miután befejezte a köröket visszajött, felöltözött és folytattuk a játékot. Louis-on állt meg az üveg.
- Felelsz vagy mersz? - kérdezte Harry ördögi mosollyal. Szerintem most akarta neki megtotolni a futást.
- Merek - nevette el magát Louis.
- Akkor meny át a szomszédba az öreg nénihez és adj a szájára egy puszit - nem bírtam tovább. Elnevettem magam Louis tekintetén. Annyira vicces fejet vágott, de nem szólt semmit csak csöndben kiment és teljesítette a feladatot, majd visszajött. Louis pörgetett. Most rajtam állt meg az üveg.
- Felelsz vagy mersz? - kérdezte Louis széles mosollyal.
- Felelek - erre Louis arcáról lefagyott a mosoly. Biztos vagyok benne, hogy nekem is valami vetkőzős feladatot akart adni.
- Szűz vagy még? – amint ez a kérdés elhangzott minden szempár felém fordult. Egyedül Zayn szemében volt szomorúság a többiekében csak kíváncsiság.
- Nem – mondtam halkan. Lehajtottam a fejem, de Louis nem vett észre, hogy már nem nevetek olyan felhőtlenül.
- Ki volt az első? Biztos valami nagy szerelem – mosolygott rám cinkosan Louis mintha tudna valamit.
- Nem szeretnék beszélni róla – mondtam egyre halkuló hangon.
- Akkor biztos valami balfék lehetett.
- Louis, most már elég. Beszéljünk másról – szólt közbe most már Zayn is. Én csak megkönnyebbül pillantást vettetem rá.
- Rendben, nem erőltetem – ezzel folytattuk a játékot amit én megkönnyebbülten fogadtam. fogadtam. Innentől kezdve ez a téma nem került szóba többet, de Harry olyan furcsán nézett mint ha sejtene valamit, de most nem foglalkoztam vele. Túl jól éreztem magam ahhoz, hogy elrontsam ezzel a napom! Miután befejeztük a játékot kimentünk a medencéhez. Míg a medencét csodáltam valaki felkapott és ruhástul bele dobott a vízbe. Miután feljöttem láttam, hogy Harry volt az. Gyorsan kimásztam és elkezdtem kergetni, hogy vissza adjam neki a kölcsönt. Egész estig kint szórakoztunk és viccelődtünk egymással. Nagyon jól éreztem magam a srácokkal, bár az egy kicsit zavart, hogy Harry néha olyan fura pillantással méreget. Mint a játéknál most sem foglalkoztam vele, de azért kíváncsi lettem volna, hogy mi baja lehet velem. Miután vége lett a napnak fáradtan dőltem bele az ágyamba. Azt hiszem még soha nem volt ilyen jó napom. Ezzel a gondolattal aludtam el. Az éjszaka közepén arra ébredtem fel, hogy szörnyen szomjas vagyok. Felkeltem az ágyból és elindultam a konyha felé. A többiek a nappaliban voltak még. Gondolom tévéztek. Nem foglalkoztam velük és a jelek szerint ők se vettek észre engem.

Harry:

A fiúk még ragaszkodtak hozzá, hogy nézzünk még egy filmet miután Ada elment aludni. Mindenki beleegyezően bólogatott. Próbáltam a filmre koncentrálni, de egyszerűen nem ment. Még mindig a délutáni játék volt benne a fejemben. Azt hittem, hogy Ada még szűz és amiatt nem enged olyan közel hozzá, de tévedtem és teljesen nyilvánvaló a számomra, hogy Zayn volt neki az első neki. Biztos vagyok benne, hogy azért akartak olyan gyorsan témát váltani. Hogy tehette ezt velem Zayn? Nagyon jól tudja, hogy mit érzek Ada iránt és mégis lefeküdt vele. Ezt nem tudom elhinni. Halkan felálltam és kimentem a konyhába mert kicsit éhes lettem és mert nem akartam most Zayn közelébe lenni mert féltem, hogy nem bírnék uralkodni magamon. Amint beléptem a konyhába földbe gyökerezett a lábam. Ada állt a hűtő előtt. Istenem milyen szép. Szinte alig merek ránézni.

- Hát te? – kérdezem tőle flegma stílusban mert még mindig nem tudtam megemészteni, hogy együtt van Zayn-el.

- Bejöttem inni mert szomjas vagyok és mert nem bírtam aludni – nézett rám azzal a gyönyörű szemeivel. Egyből az jutott eszembe, hogy biztos amiatt nem tud aludni mert Zayn nincs mellette. Ettől a gondolattól megint elfogott a düh.

- Értem. Én enni jöttem. – közöltem vele, majd oda léptem a hűtőhöz. Még mindig nem mozdult ezért fogtam és arrébb toltam, úgy hogy rá se néztem. Odaléptem a hűtőhöz és kivettem belőle a narancslét. Gyorsan megittam és már fordultam is meg, hogy kimegyek mikor nekimentem Adának aki majdnem hanyatt esett. Gyorsan megfogtam a könyökénél fogva és magamhoz öleltem nehogy elessen, de amilyen gyorsan megfogtam olyan hirtelen engedtem is el és már fordultam volna el, hogy kimenjek a többiekhez mikor a hangja megállított.

- Mi bajod van velem Harry? – kicsit meglepődtem ezen a kérdésen. belenéztem a szemébe és hirtelenjében azt se tudtam, hogy mit mondjak.

- Mi bajom lenne? – kérdeztem végül vissza. 

- Úgy kerülsz mintha leprás lennék. Valami rosszat csináltam? – látszott rajta, hogy nem ért az egészből semmit. Akkor vágjunk bele. Most kerek perec megmondom, hogy mi bajom elvégre ő kérdezte.

- Az a bajom, hogy mikor én akartam veled összejönni kerek perec elutasítottál, Zayn-nek pedig rögtön engedték. Hogy voltál képes vele összejönni? Legalább elmondhattátok volna, nem a hátam mögött kellett volna kavarni. Az is nyilvánvaló, hogy ő vette el a szüzességed. Máskülönben mért akartátok olyan gyorsan elterelni a témát mikor Louis felhozta? – fakadtam ki. 

- Nem vagyok együtt Zayn-nel. A témát csak azért tereltük el mert nincsenek róla kellemes emlékeim  és Zayn tudta, hogy nem szívesen beszélek róla. Egyébként meg mi közöd lenne hozzá? – a végére már kiabál és ebből rögtön rájöttem, hogy csak tévedtem, de ezzel nem fejezte be 

– Zayn a legjobb barátom. Nem lehetek vele jóban? Mégis milyen kis cafkának gondolsz te engem? Nem fekszem össze fűvel fával. – ezzel kirohant a konyhából. A fiúk az ajtóból nézték a jelenetet. Gondolom hallották, hogy Adával kiabálunk.

- Tudom, hogy hülye vagyok. Nem tehetek róla. Féltékeny vagyok rád Zayn – mondtam lehajtott fejjel.

- Tudod, hogy nincs okod féltékenynek lenned. Nem vagyok szerelmes Adába és ő sem belém, de ezt már egy párszor elmondtam neked Harry – mondta Zayn.

- Tudom, de akkor is azt szeretném ha rám is úgy mosolyogna és ölelgetne. Annyira szeretném. – mondtam még mindig lehajtott fejjel.

- Tudom.

- Felmegyek bocsánatot kérni – ezzel elrohantam a fiúk kíváncsi tekintete elől. Ada szobája előtt egy pillanatra megálltam és vettem egy mély levegőt majd bekopogtam.

- Mit akarsz még? – támadt nekem Ada amint kinyitotta az ajtót.

- Csak szeretnék bocsánatot kérni. Hülye voltam. Nem akartalak megsérteni. Ugye nem haragszol? – néztem rá könyörgő szemekkel

- Mond, Harry mért érdekel ennyire, hogy kivel vagyok együtt? Mi közöd van neked hozzá? –nézett rám most már kevésbé dühösen. Azt hiszem most jött el az a pillanat mikor el kell nekimondanom, hogy teljességgel és visszavonhatatlanul beleszerettem.